DILI (TOP) - Governu Timor-Leste hala’o ona seremonia lansamentu fatuk dahuluk ba kontrusaun International Convention Center (ICC) nu’udar preparasaun ida atu sai uma nain ba Simeira ASEAN nian iha tinan 2029.
Seremonia lansamentu ne’e hetan partisipasaun husi bainaka importante sira mak hanesan, Ministru Defeza Austrália, Richard Marles, Eis Ministru Negósiu Estranjeiru Indonézia na’in rua Hassan Wirayuda ho espoza no Marty Natalegawa ho espoza, membru Governu sira, membru Parlamentu Nasionál, korpu diplomátiku sira no mós kompañia ne’ebé Estadu fiar hodi ezekuta obra ne’e.
Iha intervensaun ofisiál sira, lideransa nasionál no rejionál subliña katak, projetu ICC reprezenta kompromisu Estadu nian atu reforsa dezenvolvimentu infraestrutura sira, promove integrasaun rejionál no prepara Timor-Leste atu asume Prezidénsia ASEAN iha tinan 2029.
Primeiru-Ministru, Kay Rala Xanana Gusmão, liuhusi nia diskursu hatete, iha tinan hirak liu ba kotuk nia ko’alia ona ho Primeiru-Ministru Malázia, Dato’ Seri Anwar Ibrahim kona-ba Timor-Leste atu adere ba ASEAN, nune’e iha fatin ida ne’e duni lansa tiha ona ba públiku vizaun ida ICC ne’e ho nia dezeñu sira.
“Ami hanesan membru foun ASEAN hakarak ka lakohi sei halo buat barak tan. Ne’e signifika ami tenke bo’ok-an agora hodi to’o iha 2029. Iha tinan 2029 Timor-Leste mak prezide ASEAN, tanba ne’e ita hotu iha ne’e atu hahú vizaun ida ne’e no mós kompromisu ida ne’e,” hatutan PM Xanana.
Projetu ICC ne’e konsideradu hanesan infraestrutura importante ida ne’ebé sei sai sentru ba eventu internasionál, diálogu rejionál, kooperasaun diplomátika no atividade ekonomia no turizmu iha futuru.
Iha fatin hanesan, Vise-Primeiru-Ministru, Ministru Koordenadór ba Asuntu Ekonómiku no Ministru Turizmu no Ambiente, Francisco Kalbuadi Lay, iha liafuan benvindu nian hato’o agradesimentu ba Prezidente Repúblika, José Ramos-Horta, ne’ebé bele partisipa iha lansamentu fatuk dahuluk ba ICC ne’e no parabéns ba povu Timor-Leste tomak tanba loron ida ne’e komemora Restaurasaun Indepéndensia Timor-Leste ba dala-24.
Tuir Vise-PM, projetu konstrusaun ba ICC ne’e sei termina iha 20 Maiu 2028. Tanba iha 2029 Timor-Leste sei asume Prezidénsia ba ASEAN.
“Sentru Konvensaun Internasionál ida ne’e, ideia inísiu mai husi Primeiru-Ministru hamutuk ho ha’u ho ekipa ida lori tinan rua resin hahú husi ideia atu harii halonusa? dezeñu halonusa? Tanba ida ne’e, obrigadu ba Primeiru-Ministru hamutuk ho ministériu relevante sira ne’ebé servisu ba ida ne’e. obrigadu mós ba Embaixadora Xina iha Timor-Leste, Embaixadora Austrália iha Timor-Leste no obrigadu ba kompañia ne’ebé sei ezekuta projetu ne’e,” esplika Vise-PM.
Nune'e mós Sekretáriu Jerál ASEAN, Kao Kim Hourn, hatete, projetu ne’e hanesan reflesaun ida ba Timoroan sira nia kompromisu kontinua ba dezenvovimentu nasionál.
“Ne’e kompromisu kontinua ba dezenvolvimentu rai ida ne’e, envolvimentu internasionál no integrasaun rejionál. ICC ne’e mós hanesan plataforma ida ba diálogu, parseria no integrasaun rejionál nian. Tanba investimentu iha infraestrutura mak konektividade di’ak ba kooperasaun sira. Ami suporta nasaun ida ne’e nia preparasaun sira atu sai uma-na’in ka Prezidénsia ASEAN iha tinan 2029 mai. Ha’u fiar katak projetu bo’ot ida ne’e sei sai konfiansa ba lideransa ASEAN nian tanba ida ne’e hanesan kompromisu atu hateke ba oin ho future ne’ebé di’ak no metin,”afirma Kao Kim Hourn.
